Számos sebezhetőséget azonosított az Európai Bizottság a magyar makrogazdasági kilátásairól szóló részletes elemzésében. Kockázatosnak látják a még mindig meglévő árnyomást, a jelentős külső és kormányzati finanszírozási igényeket, valamint a kínai beszállítói láncok miatti geopolitikai helyzet esetleges kedvezőtlen változását. Az új egyensúlytalansági jelentésében az uniós végrehajtó testület óva inti a kormányt attól, hogy visszatérjen a magasnyomású gazdaságpolitikához, valamint felróják, hogy a monetáris transzmissziót is akadályozták a kabinet korábbi döntései.
Az Európai Parlament jóváhagyta az uniós költségvetési szabályok frissítését, amelynek célja, hogy azok világosabbá, beruházásbarátabbá és az egyes országok helyzetéhez jobban igazodóvá váljanak. Az új szabályok középpontjában a kormányok beruházási képességének védelme, a hitelesség biztosítása a hiány- és adósságcsökkentési mechanizmusok révén, nagyobb mozgástér biztosítása, valamint a párbeszéd és a felelősségvállalás javítása áll. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt már idén elindulhat a túlzottdeficit-eljárás.
Az év első három hónapjában az áfabevételek még mindig gyengén muzsikálnak, a kamatkiadások mindenre rátelepednek, a közösségi közlekedésre most kirívóan többet költ az állam, viszont a rezsivédelmi kiadások visszafogottabbak. Ezt lehet kiolvasni az államháztartás idei első negyedéves részletes folyamataiból, ami tulajdonképpen nem hozott nagy meglepetéseket, hiszen a magyar gazdaság tavalyi recesszióból történő kilábalása is lényegesen lassabb, mint korábban várták.
Újabb részletek váltak ismertté az idei évre tervezett 675 milliárd forintos egyenlegjavító költségvetési csomagról. A kormány egyszerre állítja azt, hogy az állami beruházások ilyen mértékű visszafogása hatásos lesz a büdzsére nézve, de közben nem rontja a gazdaság teljesítményét. Bemutatjuk, hogy a látszólagos ellentmondást hogyan lehet feloldani.
Véleményezte a 2023-as költségvetés végrehajtását és az államadósság tavalyi alakulását a Költségvetési Tanács, melynek ez az első hivatalos, nyilvánosságra hozott dokumentuma Horváth Gábor elnök hivatalba lépése óta. Ebben többek között arra is felhívta a figyelmet a testület, hogy mivel tavaly a vártnál lényegesen magasabb lett a deficit, ezzel elakadt a deficit csökkentési folyamat.
A magyar költségvetési elcsúszás növeli az adósságcsökkentéssel kapcsolatos bizonytalanságot - figyelmeztetett pénteken a Fitch Ratings hitelminősítő. Idén év végére például emelkedő államadósság-rátát vetít előre, és egyértelmű üzenetet is küld: ha tartósan lazább lesz a költségvetési politika, akkor az negatív minősítési lépést vonhat maga után.
A csütörtöki Kormányinfón eldőlt: a kormány több lépésével is alkalmazkodik a valósághoz a költségvetési politika tekintetében. Fontos és pozitív lépés, hogy a 2025-ös büdzsé tervezését és benyújtását elhalasztotta őszre, a másik lényeges döntés a 675 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás. A jelenlegi számítások alapján ugyanakkor elmondható, hogy az 1000-1100 milliárd forintos idei költségvetési elcsúszás rendbetételéhez ez a kiigazító csomag nem elegendő. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve egyre kevésbé akar nagyot faragni a hiánypályán. Ez viszont veszélyt jelent a csökkenő adósságra.
Ma mutatta be a versenyképességi programját a Nemzetgazdasági Minisztérium, Nagy Mártont az esemény után a Bloomberg szólaltatta meg, és a miniszter beszélt a költségvetés helyzetéről.
Márciusban 617 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés - derül ki a Pénzügyminisztérium előzetes adatközléséből. A költségvetés elcsúszására jellemző, hogy ezzel az első három hónapban 2321 milliárd forintos összesített deficit alakult ki, ami a tavaly tavasszal tervezett pénzforgalmi hiányv 92%-át is meghaladja. Nem véletlen, hogy a kormány felülvizsgálta az idei évi büdzsét, de a kép így sem megnyugtató: a frissített (közel 4 ezer milliárd forintos) hiánytervnek is 58%-át adja ki az év első negyedének gazdálkodása. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kormány újabb, az idei költségvetés egyenlegét javító intézkedésekre készül.
Lengyelország pénzügyminisztériuma szerint az ország a GDP 5,1%-os hiányával számíthat arra, hogy az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indít ellene.
A szlovák kormány 2025-re tervezett, 1,4 milliárd eurós költségvetési konszolidációs csomagja a GDP mintegy 1%-át érinti, célja pedig, hogy 2027-re a költségvetési hiányt az EU által előírt 3%-os felső határ alá csökkentse - közölte Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter.
Az idén közel 4000 milliárd forint hiányt kell az államnak megfinanszírozni, csaknem 1500 milliárd forinttal többet, mint ami a költségvetésben szerepel. A mai költségvetési adatdömpingből tisztább képet kapunk az állami gazdálkodásról, de valójában még az idei tervek is ingatag lábon állnak, ezért további kiigazító lépésekre lehet számítani.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Gránit Alapkezelő írását olvashatják:
Phillip Swagel, az amerikai kongresszus független költségvetési felügyelőszervének vezetője szerint az Egyesült Államok potenciális pénzügyi válság előtt áll, ha nem veszik figyelembe a növekvő adósságszintet. Swagel figyelmeztetett, hogy az amerikai költségvetési hiány- és adósság pályája riasztó, és párhuzamot vont a Liz Truss volt miniszterelnök alatt 2022-ben az Egyesült Királyságban tapasztalt piaci sokkkal – írja a Financial Times.
Egyre valószínűbb, hogy a kubai gazdaság teljesen összeomlik, a válság okozta politikai elégedetlenség pedig a Kommunista Párt hatalmát fenyegeti. Az országban áramkimaradások vannak, hiányoznak az alapélelmiszerek, a lakosság közel 5 százaléka menekült két év alatt az Egyesült Államokba. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek: még komolyabb krízis alakulhat ki, ha a jelenlegi rezsim megbukik.
Az Európai Unió vezetői a jövő évben kissé szigorúbb költségvetési szabályozást vezetnek be az euróövezetben, amelynek célja az infláció kezelése és a valutát használó országok államháztartásának stabilizálása a Covid-19 világjárvány és az energiaár-válság után. A hónap elején a 20 euróövezeti ország pénzügyminiszterei már megállapodtak, és felvázolták a 2025-re vonatkozó költségvetési politikai iránymutatásokat, figyelembe véve az új költségvetési szabályokat, amelyek több időt biztosítanak az adósság csökkentésére a beruházások fenntartása mellett.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.